Iszap szikkasztóágyból való kitermelésére, és nagyobb tömegű hulladékok szállító eszközre rakására használjuk. Alkalmas még komposztterek kiürítésére, nagyobb mennyiségű felhalmozott iszapok időközi eltávolítására.
Az iszapszikkasztóágy kitermelését homlokrakodóval, elszállítását nyerges vontatóval végeztük. Ilyen ürítési folyamat magas szárazanyag-tartalom esetén lehetséges.
Az iszapszikkasztóágy kitermelését homlokrakodóval, elszállítását nyerges vontatóval végeztük. Ilyen ürítési folyamat magas szárazanyag-tartalom esetén lehetséges.
Az évek óta logikusan összehangolt szállítási folyamataink révén sokkal hatékonyabban tudunk jelen lenni a piacon, kevesebb üzemanyag-fogyasztással és környezetszennyezéssel végezzük megbízásainkat.
Épületen belüli konténer töltés, mely jelen esetben gépház és csak 3 m3-es konténer befogadására alkalmas, így a szállítás fajlagosan magas költséggel jár.
Duguláselhárítást, csatornatisztítást, vagy akár komplett városok átalánydíjas csatornahálózat karbantartását is elvégezzük. 0-24 órás szolgálatot is tudunk biztosítani, havária esetén több járművel is fel tudunk vonulni.
Kisebb kapacitású szennyvíztelepek épületen kívüli konténerek töltésének egyik jellemző példája.
Szennyvíziszap karámba töltése kihordócsiga segítségével. Nagymértékben megkönnyíti a szállítást, hiszen ekkora tömegű iszap nyerges vontatóval szállítható el.
A 3 db 9 m3-es iszapszállító konténer szállítására alkalmas jármű össztömege 40 tonna, így a magyar közutakon a legnagyobb teherbírású jármű.
Kisebb telepeken a gépházon belül történik az iszapszállító konténer töltése, mely meghatározza a konténer maximális méretét.
Hígiszap tároló, melyet tartályos szippantó autóinkkal gyűjtünk be, vagy szállítunk.
Ezt a munkafolyamatot teljes egészében szippantós járműveinkkel végezzük.
Elsöprő többséggel - 288 igen, 55 nem szavazattal és 3 tartózkodás mellett - szavazta meg az Országgyűlés a hulladékról szóló törvényt. A jogszabály elfogadásával egy korszerű törvényi háttér született, ami átlátható és ellenőrizhető viszonyokat teremt az ágazatban, lehetőséget teremt a hulladékképződés nagyobb arányú csökkenésére és a hasznosítás arányának növelésére, valamint kiterjeszti a gyártók felelősségét, hogy hulladékszegény technológiákat alkalmazzanak a termékgyártásban.
A hulladékgazdálkodás átfogó átalakítása szükségessé vált, hogy Magyarország teljesítse az Európai Unió begyűjtésre és hasznosításra vonatkozó előírásait. Az új törvény központi hatósági árszabályozást vezet be 2014. január 1-jével, így a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást csak nonprofit tevékenységként lehet majd végezni.
A tervek szerint tehát 2014-től egységesen állapítják meg a szemétszállítási díjakat. A fizetendő díjakat a Magyar Energia Hivatal javaslatának figyelembevételével kell meghatározni, az energiahivatalnak minden év szeptember 30-ig kell megküldenie a díjmegállapítással és -változással kapcsolatos javaslatot.
A törvény 2013-tól hulladéklerakási járulékot is bevezet, ezt a lerakók üzemeltetőinek az elhelyezett hulladék mennyisége és fajtája alapján kell megfizetniük. A járulék mértéke 2013-tól évente növekszik majd 2016-ig. A befolyt összeget a Vidékfejlesztési Minisztérium a hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatokra fordítja. Ezt a gazdaságszabályozó eszközt számos környező ország már alkalmazza, és évek óta sikeresen működik például a szomszédos Csehország, Szlovákia vagy Lengyelország gyakorlatában. A járulékkal a cégeket a hulladék szétválogatására ösztönzi a kormány. A cél az, hogy a közszolgáltató cégeknek a szemét lerakása helyett az legyen az érdekük, hogy a lakosság szelektíven gyűjtse a hulladékot.
A háztartási hulladék elkülönített gyűjtéséről szóló rendelkezések 2015-ben lépnek életbe. A törvény elsődleges célja a hulladékképződés megelőzése, ha pedig ez nem valósítható meg, minél több hulladék esetében lehetővé kell tenni az újbóli használatot, illetve az újrafeldolgozást annak érdekében, hogy a lerakókba minél kevesebb szemét kerüljön. A szabályozás szerint Magyarország területére ártalmatlanításra szánt veszélyes hulladékot, valamint ártalmatlanításra szánt háztartási hulladékot és annak égetéséből származó maradékanyagot tilos behozni.
Az új törvény célja, hogy a hulladékból hasznos termékeket állítsunk elő, ezzel segítve a gazdaságot és kímélve a környezetet. Ami a hasznosítási arányokat illeti, a háztartási és az ahhoz hasonló hulladékból származó üveg-, fém-, műanyag- és papírhulladék újrahasználatra történő előkészítésének és újrafeldolgozásának mértékét 50%-ra, a nem veszélyes építési-bontási hulladék újrahasználatra történő előkészítését, újrafeldolgozását és egyéb, anyagában hasznosítását pedig 70%-ra kell növelni 2020-ig az Európai Unió irányelve alapján. Ennek feltételeit teremtette meg az új törvény.
A hulladékról szóló jogszabály az első olyan törvény, amely a hozzá tartozó végrehajtási rendeletekkel együtt lép hatályba, 2013. január 1-jén. Az új szabályozással létrejön az a jogi bázis, ami hosszútávra megalapozza a hulladékgazdálkodás helyzetét Magyarországon. Ez azért is nagy eredmény, mert a hulladékgazdálkodást eddig szabályozó törvényhez korábban 8 év alatt készültek el a végrehajtási rendeletek, ami az elmúlt évtizedben nagy bizonytalanságot okozott az ágazat jogi szabályozásában.