Szennyvízcsatorna használati "illemtan"

Részletek

Közzétéve: 2012. december 07. péntek, 11:54

Miért fontos?
Korunk környezetvédelmi elvárásai egyre szigorúbbak a természetnek visszaadott, megtisztított szennyvíz esetében is. Ahhoz, hogy az elvárásoknak eleget tegyünk, saját jól végzett munkánk mellett szükségünk van a lakosság környezettudatos csatornahasználatára is.

A szennyvíztisztítást és a csatornarendszer üzemeltetését döntÅ‘ mértékben a kommunális szennyvíz minÅ‘sége és mennyisége határozza meg. Ez pedig a fogyasztók szokásaitól és ezen keresztül tájékozottságától függ. Ezért fontos, hogy a szolgáltatást igénybe vevÅ‘k felvilágosítást kapjanak a szennyvízelvezetÅ‘ rendszer használatának alapvetÅ‘ szabályairól.

Nagyon sok csatornahasználó úgy gondolja, hogy a bekötés elkészítésével, igénybevételével megtesz mindent, amit vizes vonatkozásban a környezet megóvásáért tehet. És valóban, a szennyvíz elvezetése a környezet védelmének nagyon fontos része, de az igazi feladat - a fogyasztók számára ismeretlen szennyvíztisztító telepen - megtisztítani az odavezetett szennyvizet. Ez azt jelenti, hogy a vízbe - annak használata során - belekerült oldható vagy oldhatatlan, lebegÅ‘, felúszó, vagy ülepedÅ‘ szennyezÅ‘déseket el kell távolítani, és a víz természetes állapotához hasonló minÅ‘ségben kell bevezetni valamelyik vízfolyásba.

A fogyasztók tudatos csatornahasználatukkal nagyban segíthetik a szennyvízelvezetÅ‘ és tisztítórendszer megfelelÅ‘ hatásfokú, és nem utolsó sorban a gazdaságos működtetését. A csatornarendszerbe juttatott, nem oda való anyagok viszont megnehezítik az üzemeltetést, így költségtöbbletet, rossz esetben a környezet súlyos szennyezését okozhatják.

Ahhoz, hogy fogyasztók, más csatornahasználókat nem zavarva, a környezetet a legkisebb mértékben terhelve vehessük igénybe e szolgáltatást, az alábbi fontos tudnivalókat szükséges megismerniük és betartaniuk:

A szennyvízcsatorna használatának tudnivalói:

1) A csatornahálózat üzemeltetése csak akkor zavarmentes, ha mindenki, aki használja kellÅ‘en körültekintÅ‘, és önmérséklÅ‘. EllenkezÅ‘ esetben - néhány ember magatartása miatt - az egész hálózat működése felborulhat, károsítva a többi fogyasztót.

2) Mivel a szennyvíztisztító telepek biológiai úton végzik a szennyvíz tisztítását, a csatornahálózatba csak biológiailag lebomló, a természetet közvetlenül nem károsító, és az emberi egészségre közvetlen veszélyt nem jelentÅ‘ anyagok juttathatók. Ha a csatornahálózatba méreg kerül, az a biológiai tisztítóképességet gátolja, a szennyvíztisztítás hatékonysága csökken, a befogadó sérül, és a szennyvíziszapot nem lehet hasznosítani a mezÅ‘gazdaságban. Emellett a veszélyes anyagok és mérgek a karbantartást és hibaelhárítást végzÅ‘ dolgozók egészségét is veszélyeztetik.

Ezért az alábbi anyagok csatornába juttatása tilos:

1. mérgek
2. gyógyszerek és növényvédÅ‘ szerek
3. nehézfém tartalmú folyadékok
4. tűzveszélyes anyagok,benzin, oldószer, festék stb.
5. lebomlásuk során mérgekké, vagy tűzveszélyessé váló anyagok

3) A csatornahálózat, bár alkalmasnak tűnik a háztartásokban használt zsírok és olajok befogadására, mégsem szabad azokat oda önteni. Ezek az anyagok amellett, hogy többletterhelést jelentenek, a csatornába jutva kihűlnek, reakcióba lépnek a szennyvíz más anyagaival, és kemény szappanszerű lerakódást okoznak. Így a csatorna elÅ‘bb leszűkül, majd eldugul. Emellett biológiai folyamat következtében kénessav is keletkezik, mely megtámadja és tönkreteszi a csatornacsöveket.

4) A csatorna a szennyezÅ‘ anyagokat csak akkor tudja továbbítani, ha a szennyezÅ‘anyagok zöme a hálózati út során a vízben feloldódik, vagy legalább olyan mennyiségű vízzel keveredik, hogy a csatornahálózatban úszni legyen képes. A mostani víztakarékos eszközök mellett sajnos gyakran elÅ‘fordul, hogy ez nem valósul meg. Ilyenkor a szilárd anyagok kiülepednek, és a késÅ‘bbiek során eldugítják a csatornahálózatot. Nem biztatunk senkit arra, hogy emiatt ne takarékoskodjon a vízzel, de azt tudomásul kell venni, hogy a dugulás-elhárítások költségei megjelennek a díjban.

5) A szennyvízcsatorna hálózatba bejuttatott szerves anyagok a bejutás pillanatától kezdve megkezdik biológiai lebomlásukat. Ez különösen meleg idÅ‘szakban jelentÅ‘s szaghatással jár. Ennek kivédésére a csatornahálózat tervezÅ‘i, kivitelezÅ‘i, és üzemeltetÅ‘i folyamatosan keresik a jó megoldásokat, azonban a teljes szagmentesség ma még nem valósítható meg. A szaghatás kiváltásához néha a fogyasztók is hozzájárulnak, ha

• leföldelik az átadási aknát, illetve légmentesen lezárják az udvari tisztító aknák nyílásait,
• nem építik meg, vagy üzemen kívül helyezik az ingatlan alaphálózatának szellÅ‘zÅ‘jét, (padlósszellÅ‘zÅ‘)
• nem figyelnek, a lefolyók, padlóösszefolyók bűzelzáróira,

mert a csatornahálózat tisztítása során tisztítást végzÅ‘ mosóberendezés a csÅ‘hálózatban vákuumot képez, és így kiszívja a bűzzárakból a vizet. Rosszabb esetben a hálózatba betóduló levegÅ‘vel kevert szennyvíz kifröccsenhet a WC- csészén keresztül.

Ilyenkor a kellemetlen szagok miatt a fogyasztók hiába hibáztatják az üzemeltetÅ‘t, a problémán csak maguk tudnak segíteni.

6) Ha egy épület csatornára rákötött helyiségének a padlóvonala a szolgáltatási pontnál lévÅ‘ terepszint alatt helyezkedik el, nagy esÅ‘zésekkor és duguláskor a csatorna feltelik, nyomott vezetékké válik, és a szennyvíz "kiönthet". Ezért kerülni kell az ilyen helyiségek csatornára kötését, vagy ha ez nem lehetséges, a szolgáltató hozzájárulásával szennyvíz visszacsapú szelepet kell beépíteni vagy legbiztonságosabb megoldásként házi szennyvízátemelÅ‘t kell létesíteni. E szempontok mellÅ‘zése miatt a bekövetkezett károkért a szolgáltató nem lehet felelÅ‘s.

Anyagok, melyeket nem szabad a csatornahálózatba juttatni

7) Darabos szennyezÅ‘dések
A közüzemi szennyvízhálózat és csatornabekötés elsÅ‘sorban a lakossági eredetű, vízben oldódó szennyezÅ‘ anyagok vízzel történÅ‘ elvezetésére szolgál, de kis mennyiségben apró és könnyű, szilárd szennyezÅ‘dések továbbítására is megfelel. Azonban csatornahálózat semmiképpen sem alkalmas szilárd hulladékok "eltüntetésére". Ezek amellett, hogy elzárják a víz útját, tönkreteszik a szennyvízátemelÅ‘kbe beépített szivattyúkat. Néhány példa az olyan anyagok közül, amelyek rossz csatorna használat során kerülnek be a csatornába, és nagyon megnehezítik, ezzel drágítják is az üzemeltetést:

1. bármilyen eredetű fa- kÅ‘- csont, műanyag háztartási eszköz, fémkupak, műanyag és üvegpalack stb.
2. macska alom (még ha az a csomagolásán természetbarát megjelölést is élvez), építési törmelék, homok, kavics
3. vízben nem oldható egészségügyi anyagok (vatta, tampon stb.)
4. egyéb háztartási hulladékok (textil, növény, gyümölcsmag, szárnyasok tollazata, szÅ‘r stb.)

8) Szerves szennyezőanyagok
A települési szennyvíztisztító telepek a normál életvitellel járó szennyvíz megtisztítására alkalmasak. A közüzemi szennyvízcsatorna hálózatok viszont nagyobb mennyiségű szennyezÅ‘anyag továbbítására képesek, mint amennyit meg tud tisztítani a telep. Ezért nem megfelelÅ‘ igénybevétellel, a lakosság könnyen túlterhelheti azokat.

Az ilyen többletterhelést okozó anyagok az alábbiak:

1. állattartásból származó híg trágya
2. háztartási szilárd ételmaradék, még akkor is, ha valamilyen eszközzel (konyhamalac) aprításra kerül
3. zsírok, olajok
4. háztartási állatfeldolgozásból származó darabos hulladék, pl: halfej, emlÅ‘sök belsÅ‘sége
5. elpusztult kisállat tetemek

9) Víz, amely nem az elválasztott rendszerű csatornahálózatba való

Az elválasztott rendszerű közüzemi szennyvízcsatorna hálózat csak a szennyvizet képes elvezetni. A használat során a bebocsátások egymásra halmozódnak, egyre nagyobb mennyiségben jutnak el a szennyvíztisztító telepre. A szennyvízcsatorna hálózatot lakosonként és naponta általában 120 l víz továbbítására tervezik. Nagyon fontos, hogy a hálózatnak egyetlen egy pontján se jusson be nagyobb mennyiségű víz, mint amire azt a hálózatot méretezték. A csatornahálózatba még akkor sem szabad a szennyvízen kívül más eredetű vizet bejuttatni, ha úgy tűnik, hogy annak elvezetÅ‘ képessége megfelelÅ‘nek látszik, mivel így olyan területeken okozhatunk veszélyeket, amelyek saját ingatlanunktól távol esnek. A többletvíz, az elÅ‘bbieken kívül jelentÅ‘s többletköltséggel jár, és emiatt a csatornadíj is emelkedik.

Így tilos a csatornahálózatba vezetni:

1. csapadékvizet
2. belvizet
3. talajvizet
4. hólevet

Hibaelhárítás a szennyvízcsatornán
10) A csatornahálózat az üzemeltetési feladatok szempontjából közüzemi és házi szennyvízhálózatból áll. ErrÅ‘l a 38/1995. (IV.5.) Kormányrendelet rendelkezik.

A házi szennyvízhálózat és az épületek belsÅ‘ szennyvízgyűjtÅ‘ vezetékeinek működésérÅ‘l és fenntartásáról az ingatlan tulajdonosának, használójának kell gondoskodni. A közüzemi szennyvízhálózat (ide tartozik a bekötÅ‘vezeték is) üzemeltetése a szolgáltató feladata. A házi és a közüzemi szennyvízhálózatot a szolgáltatási pont, (másként: átadási pont) választja el egymástól.

11) Néhány esetben nem dönthetÅ‘ el, hogy a fogyasztó üzemeltetésére esÅ‘ szakaszon, vagy a közüzemi hálózaton következett-e be a hiba. Ez akkor fordul elÅ‘, ha

• társasházak esetén a hálózat egyértelműen nem választható szét közüzemi, és magáncélű részre, a terület jellege miatt,
• az átadási pont a természetben nem lelhetÅ‘ fel, mert vagy nem épült meg, vagy eltakarásra került,
• a közterület és magánterület határa a természetben nem állapítható meg. Lakótelepi házaknál a szolgáltatási pont az ingatlan falsíkjától (a közterület felé) egy méterre van.

Ezekben az esetekben a hibaelhárítást a szolgáltató általában elvégzi, azonban ezt megtéríttetheti fogyasztókkal.

12) A közüzemi csatornahálózaton lévÅ‘ műtárgyak (szennyvízátemelÅ‘k, csatorna fedlapok, biofilterek, tolózáraknák) sértetlenségének és működÅ‘képességének fenntartása közös érdek. Ha a fogyasztók a berendezések bármilyen rongálását, vagy meghibásodását tapasztalják, jelezzék az üzemeltetÅ‘ felé, mert ilyen esetekben nem csak a csatornahálózatok üzeme sérülhet, hanem közvetlen baleset- és életveszély is kialakulhat. (pl.: közterületi aknafedlap eltulajdonítása esetén).

Összefoglalás
A fogyasztók, helyesen kialakított csatorna használati szokásaikkal nagyban segíthetik az üzemeltetÅ‘ket a szennyvíz rendszerek működtetése során. Viszont nem várhatjuk el csupán a jogszabályok tiltó vagy eligazító rendelkezéseitÅ‘l, hogy a lakosság tudatos csatorna használóvá váljon.

Nekünk, szakembereknek nem csak abban merül ki a feladatunk, hogy megismerjük és gyakoroljuk a szennyvízelvezetés és -tisztítás bonyolult szakmai fogásait, hanem a csatorna használat alapvetÅ‘ szabályait is nyilvánvalóvá és nyilvánossá kell tennünk, megismertetve azt minden fogyasztóval.

A szolgáltató és a fogyasztó együttműködésének eredménye a szennyvíz elvezetÅ‘ rendszerek és tisztító telepek megfelelÅ‘ működése, melyek így a kockázatok minimalizálásával szolgálhatják a fogyasztók zavartalan csatornahasználatát és környezetünk védelmét.

• < Előző
• Következő >